Az ametiszt (vagy más néven szilícium-dioxid) a legkülönbözőbb színekben található meg a természetben, a tisztán átlátszótól az alig áttetszőig, a halvány lilás-vöröses színtől egészen a sötét- vagy világos liláig. Az ametiszt por mégis fehér színű. Kristályszerkezetének köszönhetően piezo- és piroelektromos is egyben. Az UV fényt is átereszti, szerkezetének szimmetriája pedig a cirkulárpolárosságot is lehetővé teszi. Hexagonális oszlopok alkotják, gyakran ikerkristályok formájában jelenik meg. Az ametiszt nem hasítható, törése kagylós formájú.
Többnyire ún. ametisztmandulákban és telérekben, a legkülönbözőbb kőzet erekben található meg. Legnagyobb lelőhelyei: Brazília, Szibéria, Uruguay, Kanada, Zambia és Madagaszkár. Magyarországon elsősorban Telkibánya környékén, illetve Gyöngyösoroszi körzetében található meg nagyobb mennyiségben. Az ametiszt fontos sajátossága, hogy közvetlen napfénynek kitéve könnyen elveszti ibolya színét, kifakul. Ettől függetlenül a kvarcok legkedveltebb ásványa. Az achát belső felszínén növekszik, többnyire jó néhány centiméteres mérettel. Az ametiszt különös színénél fogva a királyi ékszerek meghatározó árnyalata volt, mivel a lila szín a sikert, a gazdagságot, a jólétet szimbolizálja.
A citrint (vagy más néven szilícium-dioxidot) hexagonális oszlopok formájában, többnyire ikerkristályokként találhatjuk meg a természetben. Nem hasíthatóak, törésük kagylómintát formáz. Porként fehér színűek, és kristályként is egészen világosak, aranysárgák is lehetnek. Minden esetben enyhén áttetszők. Az ametiszhez hasonlóan szerkezetük szimmetrikus, így piezo- és piroelektromosak, emellett az UV-fényt is áteresztik.
Kontinensünkön elsősorban Spanyolországban található nagyobb mennyiségben, de Brazília és Skócia is gazdag lelőhelyekkel büszkélkedhet, akárcsak India vagy Oroszország. A citrin a sárga szín legkülönbözőbb árnyalataiban pompázik. Meglehetősen ritka ásvány, ennél fogva értéke is magas.
A füstkvarcot (mely szintén szilícium-dioxid) hexagonális oszlopok formájában, többnyire ikerkristályokként találhatjuk meg a természetben. Nem hasíthatóak, törésük kagylómintát formáz. Bár porként fehér színűek, kristályként sárgás barnák, füstszürkék, vagy akár feketék is lehetnek. Minden esetben enyhén áttetszők. Az ametiszthez hasonlóan szerkezetük szimmetrikus, így piezo- és piroelektromosak, emellett az UV-fényt is áteresztik.
Kontinensünkön elsősorban az Alpokban található nagyobb mennyiségben, de Brazília és Észak-Amerika, illetve Spanyolország és Skócia is gazdag lelőhelyekkel büszkélkedhet. Magyarországon Telkibánya és Selmecbánya a füstkvarc gyakori előfordulási helye.
A hegyikristályt (mely szintén szilícium-dioxid) hexagonális oszlopok formájában, többnyire ikerkristályokként találhatjuk meg a természetben. Nem hasíthatóak, törésük kagylómintát formáz. Bár porként fehér színűek, kristályként gyakorlatilag színtelenek. Az ametiszthez hasonlóan szerkezetük szimmetrikus, így piezo- és piroelektromosak, emellett az UV-fényt is áteresztik.
Kontinensünkön elsősorban az Alpokban található nagyobb mennyiségben, de Brazília, Madagaszkár és India is gazdag lelőhelyekkel büszkélkedhet.
A rózsakvarcot (mely szintén szilícium-dioxid) hexagonális oszlopok formájában, többnyire ikerkristályokként találhatjuk meg a természetben. Nem hasíthatóak, törésük kagylómintát formáz. Bár porként fehér színűek, kristályként egészen világosak, rózsaszínűek is lehetnek. Minden esetben enyhén áttetszők. Az ametiszthez hasonlóan szerkezetük szimmetrikus, így piezo- és piroelektromosak, emellett az UV-fényt is áteresztik.
Kontinensünkön elsősorban az Urálban található nagyobb mennyiségben, de Brazília és Madagaszkár, az USA és Dél-Afrika, illetve Spanyolország és Skócia is gazdag lelőhelyekkel büszkélkedhet.
